Rá se tudok nézni a manapság divatos, anorexiás lányokra - vallotta meg nekünk Mátyás. - Világ életemben jó súlyban lévő barátnőim voltak, általában 20-30 kilóval többet nyomtak nálam.

A barátaim sokat zrikáltak emiatt, ők egy „husi” csajjal ki se mennének az utcára. A szüleim se nagyon értik, hogy normál testalkatú férfiként miért mindig molett lányokkal járok, mostani barátnőmet egyenesen Bocikának hívják a háta mögött.

Pedig az én szememben Bea igazi bombázó, sőt nehézbombázó. Imádom, hogy van mit fogni rajta, és nem csak az ágyban fantasztikus, de enni is kifejezetten élvezetes vele. A gondom csak annyi, hogy hiába bizonygatom neki, hogy imádom, és hogy nekem épp így tetszik (sőt tőlem akár még fel is szedhetne néhány kilót), ő állandóan amiatt aggódik, hogy biztos valami hosszú combú modellről álmodom titkon.

Hívogat a munkahelyemen, állandóan a kolléganőim miatt húz, mert azok „olyan csinosak meg vékonyak”. Jóban vagyok néhány lánnyal a cégnél, gyakran ebédelünk együtt, de nekem ők csak haverok. Beát mégsem tudom meggyőzni arról, hogy csak ő az álmom. Pedig vele el tudnám képzelni az életemet.

Csak a hishitűségét kellene levetkőznie végre! Azért írtam meg nektek, hogy mit érzek, hátha ebből is erőt merít, és végre elfogadja, hogy ő igenis egy gyönyörű és kívánatos nő. Csak reménykedni merek, hogy a hozzászólók is megerősítik őt ebben…

Netes szexpartnerként dolgozik egy olvasónk, aki attól tart, rámegy a kapcsolata arra, hogy napi négy órában webkamerán keresztül lesik vadidegen férfiak.  

„Két éve veszítettem el munkámat - kezdi levelét Tamara. Korábban adminisztrátorként dolgoztam, aztán közel fél évig hiába jártam interjúkra, még csak vissza se hívtak, hogy nem feleltem meg. Egy egyetemista barátnőm ajánlott egy céget, amely többek közt online szexpartnereket közvetít, és napi néhány órás munkával elég szép pénzt lehet keresni náluk. Már két hónapos elmaradásom volt a számláimmal, így nem igazán maradt előttem más út: elmentem a meghallgatásra.

Barátomnak, akivel másfél éve élünk együtt, el se mertem mondani, hisz nem sok esélyt láttam arra, hogy alkalmasnak találnak. Sőt, kicsit bíztam is benne, hogy elküldenek. Barátnőm csak annyit mondott, hogy beszélgetni kell az ügyfelekkel, és meg kell tenni mindent azért, hogy a lehető legtovább a vonalban maradjanak. Az interjún derült ki, hogy ennél azért „kicsit” többről van szó. A webkamerán keresztül végig látnak engem, és ha úgy döntök, akár meg is szabadulhatok a ruháimtól. Először otthagytam az interjút, de két hét múlva, amikor megjött az első felszólító levél az áramszámla miatt, visszamentem. Gondoltam, kipróbálom. Mit veszíthetek?

Sohasem gondoltam volna, hogy képes vagyok rá, de könnyebben ment, mint gondoltam. Ilyenkor teljesen kikapcsol az agyam, ahogy a ruháim lekerülnek, úgy levetkőzöm minden gátlásomat is.

Barátom először azt mondta, nem vagyok normális, aztán kétórás győzködéssel sikerült megpuhítanom. Úgy tűnt, elfogadja, hogy jelen pillanatban nincs más választásom. Eleinte nem is volt gond, bár sokat kérdezősködött, hogy is zajlik az egész, mit kérnek a pasik, és hogy élvezem-e, amikor a webkamera előtt „kelletem magam”. Aztán egyre többet veszekedtünk, hancúrozásaink pedig ezzel párhuzamosan ritkultak. Egyszer, amikor hajlani 2-kor ért haza, rákérdeztem, van-e valakije, és kibökte: „Miért, zavar? Te is mindig másokkal hetyegsz?” Két napig nem szóltam hozzá, aztán leültünk, hogy megbeszéljünk. Kiderült, hogy egy általános iskolai osztálytársával futott össze valami buliban, és egyáltalán nincs lelkiismeretfurdallása amiatt, hogy utána összegabalyodtak. Úgy gondolja, ha nekem ilyen munkám van, neki is jár egy kis külön szex.

Mintha nem lenne épp elég nehéz a helyzetem…

Azóta őrlődőm, nem tudom, mit tegyek. Nem érzem úgy, hogy elárultam volna őt ezzel a munkával, hisz lassan úgy csinálom, mintha épp leveleket iktatnék, semmi élvezet nincs benne, de ő ezt nem érti meg. Egyelőre nem tudom otthagyni a munkát, de őt sem szeretném elveszíteni. Jelenleg mosolyszünet van, ő is, én is gondolkodunk a dolgon, meg tudunk-e bocsátani a másiknak. (Bár én nem értem, neki mit kellene megbocsájtania.) Elég egyedi a helyzetem, de kíváncsi vagyok, mit gondolnak rólam, akik olvassák ezt a blogot.

Számomra nem jelent megcsalást az online szex, de várom a hozzászólók véleményét és tanácsait, mert pillanatnyilag nincs kihez fordulnom problémámmal.

 Előre is köszönöm mindnekinek!

Egy elkeseredett olvasónk írt nekünk, akitől volt barátnője kisebb vagyont követel az együtt töltött szép napok „emlékére”.

Négy évig jártunk Katával, az első időkben nagyon jól kijöttünk – írja Kristóf. – Bár sokban különbözünk egymástól, ezzel egyáltalán nem foglalkoztunk, amíg lángolt a szerelem. Neki jól menő vállalkozása van, én pedig többször váltottam munkát az évek során, előfordult, hogy épp csak kerestem a következő munkahelyem. Nem voltak anyagi gondjaik, így ez őt - úgy tűnt - nem zavarta. Én biztos voltam benne, hogy hamarosan nekem is jól fizető melóm lesz, egyáltalán nem éreztem magam alárendelve a kapcsolatban. Élveztem, hogy gyönyörű, okos és ambiciózus nő áll mellettem. Csodás helyekre jártunk nyaralni, és mivel ő nem tud főzni, szinte mindig étteremben ettünk. Egyszer-kétszer kisegített ugyan kisebb kölcsönökkel, de én mindig visszafizettem az utolsó fillérig. Mivel egyre inkább éreztem, hogy sürget, egy napon megkértem a kezét, és igent mondott. Úgy gondoltam, vele fogom leélni az életem, és nem hallottam meg a barátaim szavát, akik a kezdetektől óvtak tőle, pénzéhes szukának hívták a háta mögött.

Azt én is tudtam, hogy az előző pasiját szépen lehúzta, de biztos voltam benne, hogy rászolgált a fickó. Aztán az elmúlt évben egyre többet vitáztunk, kiderült, hogy nem vagyok elég jó neki. Üzleti vacsorák címén udvarlóival vacsorázott, és mindig hülye indokokkal igyekezett eloszlatni a gyanakvásomat. Amilyen barom vagyok, talán sose jöttem volna rá, hogy jó ideje megcsal, egy nap azonban bevallotta nekem. Finoman megkért, hogy szedjem a cókmókomat, és tűnjek el a közös lakásunkból. Igaz, hogy neki több pénze volt benne, de én bútoroztam be, és saját kezűleg raktam le a parkettát. Nyomatékképpen az asztalra csapta a gyűrűjét. Mondtam, tartsa meg, de nem kellett neki erre.

Erre egy hét múlva kijelentette, hogy összeszámolta mennyibe kerültem neki a három év alatt, míg együtt éltünk. Azt hittem, rosszul hallok. - Most viccelsz ugye? - Ez volt az első reakcióm, de gyorsan kiderült, hogy komolyan gondolja azt a 3,5 milliót, amivel szerinte tartozom neki. A közös nyaralásokat, a franciaágyunkat is „felszámolta”, de még a szmokingot is, amit azért csinálhattunk, hogy egy puccos partin megjelenhessen velem. Válaszra se méltattam, rácsaptam az ajtót. Azóta nem telik el úgy nap, hogy ne kapnék tőle egy-egy csípős sms-t, e-mail, telefonhívást. Követeli a pénzt, amit legszívesebben a képébe vágnék, csak hogy megmutassam neki. Sajnos azonban egyelőre nem állok ilyen jól anyagilag.

Nem azért írtam le mindezt, hogy tanácsot kérjek, a célom, hogy figyelmeztessem férfitársaimat: óvakodjanak az ilyen nőktől! Csak annak örülök, hogy nem lett gyerekünk. Előbb-utóbb talán rajta is behajtotta volna neveltetésének költségeit…

Krisztina nevű olvasónk megdöbbentő őszinteséggel írt blogunkba, olvasóink segítségében bízva. Azért mesélte el nekünk történetét, hogy más ne essen hasonló hibába.

„Kislányként arról álmodoztam, hogy ennyi idősen már szerető férjem és egy-két gyermekem lesz, akik egy nagy kertes házban szaladgálnak a kutyával. Ehhez képest most ott tartok, hogy egymás után már a harmadik reménytelen kapcsolatban kínlódok, és tudom, hogy sosem lehet teljesen az enyém az a férfi, akit szeretek - kezdi levelét Krisztina.

Be kell, hogy valljam, hogy csak tinédzser koromban volt normális barátom, akivel hivatalosan is jártunk. Akivel bátran megjelenhettem egy bulin, akit hazavihettem a családomhoz, és akivel együtt tölthettem az ünnepeket is. Amióta diplomáztam, és munkába álltam egy elég nagy cégnél, folyamatosan a szeretője vagyok valakinek. Először egy kollégámba szerettem bele, aki elég gyorsan észrevette rajtam. Bár gyűrűs menyasszonya volt, ez nem akadályozta meg abban, hogy csapja nekem a szelet. Én bíztam benne, hogy elhagyja miattam a lányt, aki egyébként szintén munkatársunk, de ő csak röpke pásztorórák erejéig tartott igényt a társaságomra. Volt, hogy buli után jutottam eszébe, és éjjel hívott, máskor a raktárba csábított le. Én pedig naív szerelmesként mindenbe belementem, egészen addig míg ki nem derült viszonyunk a jövendőbelije előtt. Ő persze megbocsájtott a fiúnak, én pedig el lettem könyvelve a cég kurvájaként. Gyorsan munkahelyet is váltottam…

A következő kapcsolatba azért mentem bele, hogy vigasztalódjak, de még rosszabb lett, mint az előző. Ő már igazából emberszámba se vett, csakis a szex miatt volt velem. Nem volt neki senkije, mégis csak a szeretője lehettem. Ez csak pár hónapig tartott, majd megismertem a informatikust az új munkahelyemen. Magas jóképű és elérhetetlen, legalábbis számomra annak tűnt. Minden alkalommal elpirultam, amikor segítségért fordultam hozzá. Azt hiszem, csak azért bénáztam akkoriban a laptopommal, hogy a közelében lehessek. Később kiderült, őt sem hagyta teljesen hidegen a dekoltázsom. Ekkor már komoly kapcsolatra vágytam, úgy tűnik azonban, nem kerülhetem el a sorsom.

A céges bulin kicsit többet ittunk a kelleténél, és a kocsijában találtam magam. Utána persze rettentően szégyelltem, hogy ilyen könnyen megkaphatott, de aztán annyira belebolondultam, hogy a szégyenérzetemet is teljesen elvesztettem, Tudtam, hogy van családja, két gyereke, de azzal nyugtattam magam, hogy biztos megromlott a házassága, ha mellettem keres vigaszt. Persze most is tévedtem. Családi életük a megtestesült harmónia. Ennek ellenére Endrének (persze nem ez az igazi neve) szüksége van rám. Ő nem úgy bánik velem, mint elődei, tisztel, és érdekli, hogy vagyok, mit érzek. Meghallgat, törődik velem, persze lehet, hogy ezzel csak többet árt. Hisz reménykedek, szenvedek és egyre jobban szeretem Őt. Már az is megfordult a fejemben, hogy kitálalok a feleségének, csak túl gyáva vagyok hozzá. Már több mint másfél éve tart bűnös viszonyunk, néhány „dolgos” hétvégét is együtt töltöttünk. Közben ő továbbra is mintás családapa és férj. Nem mondta még ki, hogy szeret, de látom a szemében, amikor rám néz. Vágyom rá, hogy gondoskodjak róla, hogy esténként hozzábújjak, és vele ébredjek. Nem akarom választás elé állítani, mert tudom, hogy a családja mellett döntene, és nem bírnám ki, ha elveszíteném.

Intelligens, csinos nőnek tartom magam, mégis mintha az lenne a végzetem, hogy kihasználjanak. Az eszemmel tudom, hogy hülyeséget csinálok, mégsem bírok szakítani vele. Azt fontolgatom, hogy megint munkahelyet váltok, saját magam elől azonban nem menekülhetek. Pedig úgy érzem, mintha kizárólag csak magamnak keresném a bajt…”

Továbbra is várjuk olvasóink leveleit, történeteit a program@baon.hu címre!

A brit néni sohasem ejtett könnyet a férfiak miatt, igaz öröme se sok volt miattuk. Azt mondja őt teljesen kielégítette munkája és a hobbija.

Valószínűleg nem sokan választják maguknak példaképül a 106 éves Isa Blythet, aki hosszú életében még csak a csók ízét sem érezhette meg. Hiányát sem érezte az intimitásnak, azt mondja, egyáltalán nem is hiányzott neki az elmúlt több mint egy évszázadban. Sőt, az idős hölgy meg van győződve arról, hogy épp azért élt meg ilyen szép kort, mert magányosan élt. A munka miatt nem volt ideje a férfiakra, titkárnőként dolgozott, szabadidejében pedig golfozott, kertészkedett és szívesen énekelt. - Mindig szabad voltam, így erősebb is lettem - nyilatkozta az idős asszony a The Sun című londoni bulvárlapnak. Azt sem szégyellte bevallani, hogy soha életében nem csókolt meg mégy egyetlen férfit sem.

Bár az orvosok - egyelőre - nem találtak összefüggést a szüzesség és a hosszú életkor között, ki tudja, lehet, hogy van benne valami. Talán tovább dobog egy szív, ha soha senki nem töri össze? Nehéz kérdés, mint ahogy az is, vajon megéri leélni egy életet szerelem nélkül? Van-e értelme egyedül végigcsinálni ezt az egész élet-játékot? Egyáltalán élhet-e valaki teljes életet szeretet, szerelem nélkül? A néni állítja, hogy igen, reméljük, azonban nem csinál divatot a száz éven felüliek szüzességéből. Persze az is előfordulhat, hogy Isára még vár egy szerelem. Csak jó lesz, ha siet a neki rendelt férfi, lesz mit bepótolniuk 106 év után…

Szerelmesek lehettek és boldogok, és azt akarták, hogy ezt mindenki tudja. Aztán valami megszakadt…és már nem tudták elviselni egymást. Rejtélyes láv sztori Kecskeméten.

Két felirat az Árpádvárosban, egymástól száz méterre. Az egyik egy fán, a másik pedig egy panelház falán. Vajon mennyi idő telhetett el, míg felfirkálták, majd korrigálták őket, hány napig, hónapig lángolhatott a szerelem? És aztán mi történhetett, hogy a lány iránti imádat - noha mint tudjuk, Anna örök - utálatba fordult? Ki ne gondolkozna el a két üzenetet látva ezen rejtélyen?

Persze felvetődhetnek egyéb kérdések is, például hogy miért kell egy kapcsolatot egy fán dokumentálni…Csak reménykedni lehet, hogy a szerelmesek legalább kedvesük nevét nem tetováltatták magukra, mert az aztán igazán cikin nézhet ki átsatírozva, vagy egy rövid kommenttel ellátva: „Utállak”. h.i.

A közvélekedéssel ellentétben a férfiakat viseli meg jobban, ha vége a szerelemnek - állítja egy új tanulmány.

A felmérés a 20-as éveikben járó férfiakra és nőkre terjedt ki. Az ok - a tanulmány készítői szerint - kézenfekvő. A fiatal nők túlnyomó része erősen kötődik családjához és barátaihoz. A fiúk viszont többnyire híján vannak a biztonságot adó érzelmi hálónak. Márpedig ha a kedves jelenti az egyetlen bizalmas kapcsolatot, akkor természetes, hogy sokkal sérülékenyebbek az elvesztése miatt, még akkor is, ha érzelmeiket mélyen titkolják.

- A fiúk ritkábban osztják meg lelkük titkait barátaikkal, mint a lányok a barátnőikkel - véli prof. Melanie Bartley. - Éppen ezért sokkal elszigeteltebbek, mint a lányok. A fiúk baráti kapcsolatai inkább rivalizálóak, mint sem támogatóak, gondoskodóak. Éppen ezért, ha nem is mutatják, a férfiak általában több érzelmi energiát kapnak egy boldog párkapcsolattól, mint a nők. A lányok általános érzelmi hangulatát leginkább az befolyásolja, hogy kapcsolatban élnek vagy sem. Sokkal kevésbé meghatározó számukra, hogy az a kapcsolat, amelyben élnek, boldog vagy sem. Ezzel szemben a fiúkra viszont egyértelműen a kapcsolat minősége van erősebb hatással.

Az ezer, házasságon kívül élő 18-23 éves fiatal felnőtt bevonásával elkészített felmérés eredményét valószínűleg a gazdasági válság is befolyásolta. Ha egy fiatal férfi nehezen talál munkát, nincsenek sikerélményei ezen a téren, akkor sokkal inkább előtérbe kerül a magánélete, mint ha a karrierje jól alakulna.

- Közhely, hogy míg a nők párkapcsolatukon keresztül határozzák meg magukat, addig a férfiaknak a munkában elért siker a meghatározó. A fiatal férfiak generációjának keserves éveket kellett megélniük. Emiatt sokan magánéletükben keresnek támaszt.

Az is kiderült a felmérésből, hogy ha szakításra kerül a sor, a nők leginkább barátaikhoz menekülnek, várva a megértést és vigasztalást. A férfiak viszont inkább alkoholba és drogokba fojtják bánatukat.

Nyakmasszírozásra is kíváló volt a korai vibrátor

„Sokféle módon hasznosítható a ház körül!” - így ajánlották a 20 század elején a gondos háziasszonyok figyelmébe a multifunkciós vibrátort, amelynek volt keverő, daráló, csiszoló és természetesen masszírozó funkciója is. A gyönyörszerző eszközt egyébként a női hisztéria kezelésére fejlesztették ki, gyógyászati céllal. Azóta hosszú utat bejárt ez a különleges készülék, orvosi rendelőkben kevésbé, otthon viszont annál inkább használják…

Egy felmérés szerint a nyugati világ asszonyainak mintegy harmada rendelkezik már vibrátorral, de az ilyen eszközöket forgalmazó cégek szeretnék ezt az arányt tovább növelni. Meggyőződésük ugyanis, hogy a nők mintegy 80 százaléka csak megjátssza az orgazmust. De honnan is származik valójában ez az eszköz?

Érdemes tisztázni először, mi is az a vibrátor. Ez a kifejezés ugyanis félrevezető lehet, mivel Magyarországon - ellentétben a nyugati szóhasználattal - nemcsak a különféle elektromos masszírozó szerkezeteket nevezik így, hanem a szexboltokban széles választékban kapható műpéniszt is. Utóbbit a nyugat-európai nyelveken az olasz diletto, vagyis gyönyör szó lerövidítésével dildónak hívják. Ki gondolná, hogy ez a hölgyek örömére kifejlesztett eszköz már az időszámításunk előtti 3. századtól kezdve nagy népszerűségnek örvend.

Ennél jóval rövidebb múltra tekinthet vissza az „igazi” vibrátor, amely - mint neve is jelzi - elsősorban erős rezgéskeltésekkel operál, és megalkotásakor, mintegy 130 évvel ezelőtt, még gyógyászati segédeszközként funkcionált, és kizárólag szakavatott orvosi kezek hozhatták működésbe - tudtuk meg a HVG orgazmus-napi összeállításából.

A terápiát csupán a kor divatos női „betegségére”, a hisztériára alkalmazták, mert úgy vélték ez a méh helytelen működésével függ össze. Még kora újkori orvosok is meggyőződéssel vallották, hogy a méh szexuális kielégületlenség hatására megindul fölfelé, és fulladással fenyegeti a beteget, tehát a speciális szeméremajak- és klitoriszmasszázs életmentő beavatkozás. Az orvos addig gyúrta a pácienst a szóban forgó helyen, amíg a nő el nem érte az úgynevezett „hisztériás paroxiát”, vagyis „a lázas állapot tetőfokát”, amely a nemi szerv összehúzódásaiban és síkossá válásban csúcsosodott ki. Ma a tudomány ezt egyszerűen orgazmusnak nevezi.

Egy-egy átlagos egészségjavító „beavatkozás” nagyjából egy órát vett igénybe, így a korabeli gyógyászok gyakorta panaszkodtak a kezelés fáradságos voltára, melynek csak azért nem tulajdonítottak különösebb szexuális jelentőséget, mivel akkoriban a hüvelyi aktus jelentette a nemiséget, s fel sem merült a dokikban, hogy a nők esetleg másképp is átélhetnék a gyönyört. Némely orvosi praxis háromnegyedét is kitette egy hisztériakezelés, ezért is jelentett áttörést egy fejlesztés a prűdségéről is ismert viktoriánus korban. Joseph Mortimer Granville brit orvos 1883-ban találta fel a hajszárító formájú elektromos vibrátort, amely hatodra csökkentette a kezelést. A dokik számára áldásos volt ez a találmány, kérdés, hogy a hisztis hölgyek is örültek-e ennek.

A 19-20. század fordulója táján ezek az örömszerző gyógyeszközök egyre olcsóbbá váltak, már az iparcikkboltokban is beszerezhették őket a háziasszonyok. Az egyik legnépszerűbb árukatalógus (Sears and Roebuck) a századelőn egyenesen „multifunkciós vibrátort” ajánlott a nagyérdemű figyelmébe: a készüléken volt keverő, daráló, csiszoló és természetesen gyengéden masszírozó funkció, s a masinát a hirdetés ekként ajánlotta a gondos háziasszonyok figyelmébe: „Sokféle módon hasznosítható a ház körül!”

Némi visszaesés történt a vibrátorpiacon az 1920-as évektől kezdve, mivel néhány - akkoriban annak bélyegzett - „szexfilmben” félreérthetetlen helyzetben tűnt fel ez az eszköz. Így már nem lehetett fenntartani annak látszatát, hogy a gyönyörosztó készüléket a hölgyek kizárólag nyak- és vállmasszírozásra használják.

Ma már mindenki számára egyértelmű, mire is jó a legkülönbözőbb stílusban, színben és méretben készült eszköz, amelyről a viktoriánus kori orvosok még csak álmodni se mertek…

Azt mondják, a nők hajlamosabbak a pletykálkodásra. Végre van mivel visszavágni a gyengébb nemnek: kiderült ugyanis, hogy a férfiak viszont többet hazudnak.

Egy átlagos brit férfi naponta háromszor is hazudik egy kutatás szerint, leggyakrabban az elfogyasztott alkohol mennyiségét tagadja.

A felmérés szerint - amely háromezer főre terjedt ki - a brit átlagférfi évente 1092-ször füllent, a nő csak 728-szor. Ez napra lebontva 3, illetve 2 hazugságot jelent. A legtöbbet az anyáknak hazudnak gyerekeik, a nők 20 százaléka tett már ilyet, a férfiaknak pedig egynegyede.

A vizsgálat során összeállították a férfiak hazugságtoplistát is, melyek a következők, gyakoriság szerinti sorrendben:

1. Nem is ittam annyit.

2. Semmi baj, jól vagyok.

3. Nem volt olyan drága.

4. Már úton vagyok hozzád.

5. Dugóba kerültem.

6. Nem, nem tűnik benne nagynak a feneked.

7. Fogytál.

 A nők jellemzően más hazugságokkal próbálkoznak:

1. Semmi baj, jól vagyok.

2. Nem tudom, hol van, hozzá se nyúltam.

3. Nem volt olyan drága.

4. Nem ittam annyit.

5. Fáj a fejem.

6. Kiárusításon vettem.

7. Már úton vagyok hozzád.

A nők 82 százalékának háborog lelkiismerete hazugság után, a férfiaknál ez az arány 70 százalékos.

Természetesen most is kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is a témával kapcsolatban: de minden más is érdekel minket, ami a pár-kapcsolat blogba belefér. Írjanak nekünk a program@baon.hu címre!

Május van, amikor szerelmesen turbékolnak a galambok, násztáncot lejtenek a pillangók, gyarapodásukon munkálkodnak a birkanyájak, vagyis bujálkodik az egész természet. Ilyenkor még erősebb a vágy az egyedülállókban arra, hogy végre párt találjanak. A világért sem vennénk lelkünkre, ha olvasóink magányosan szomorkodnának a számítógép előtt, ezért összeállítottunk egy tuti receptet arra, hogyan hódítsák meg a kiszemelt „áldozatukat”.

Szoknyavadászoknak:

Ha egy asztalnál ülsz a kiszemelt lánnyal, hívd el magaddal valami ürüggyel egy kis időre, akár egy másik helyre vagy piáért, kajáért. Amikor visszamentek az asztalhoz, a többiek már úgy tekintenek rátok, mintha együtt lennétek. Ilyenkor a lány bármire rávehető.

Ha elérkezik egy különleges alkalom, végy a kiszemelt nőnek 11 igazi és 1 mű piros rózsát, amit helyezz a csokor közepébe! Írj hozzá egy cédulát is: „Addig foglak szeretni, míg el nem hervad az utolsó szál rózsa is.”

„Bocsáss meg, de valami egész érdekeset vettem észre rajtad!” - Állítólag 100-ból 99 lány fennakad a horgon, ha így szólítják meg, mert a nők alapvetően kíváncsiak. Ha pedig szóba elegyednek a hódítóval, már bármi megtörténhet.

Csak akkor mutasd be az első randin a barátaidnak, ha azok igazán jó fejek! Egy nőnek fontos, hogy a nagy Ő baráti köre is kielégítő legyen, mert ha csupa bunkókból áll, akkor neked is lőttek előbb-utóbb.

Sokaknak bevált a jó öreg tenyérjóslás trükk. Egy társaságban ajánld fel a kiszemelt nőnek, hogy megmondja a jövőjét a tenyeréből. Aki erre épít, annak nem árt leckét vennie kézmasszázsból reflexológiából sem, hogy tuti legyen a siker. Jósolni persze csak szépet és jót lehet nagy szerelemről, családról, gyerekekről. Ha pedig már kifogyott szóból a csábító, akkor se engedje el a nő kezét!

Lépj oda az utcán vagy a szórakozóhelyen a lányhoz, és szegezd neki a kérdést: - Te az a fajta lány vagy, akit érdemes jobban megismerni? Ha igen a válasz, kifaggathatod, a nők általában szeretnek magukról beszélni. Ezután már jöhet egy pohár ital, és utána ki tudja mi még…

Férjvadászoknak:

Ne várj a fehérlovas hercegre! Tedd meg te az első lépést! A teremtés koronái élvezik a hódítást, de általában csak akkor, ha biztosak abban, hogy nem kapnak kosarat. Ezért finoman mutasd ki az érdeklődést: mosolyogjon a kiszemelt férfira, nézz mélyen a szemébe. Ha jól csinálod, előbb-utóbb ő fog odamenni hozzád.

Ha elég bátor vagy hozzá, táncolj egyedül a parketten! Ha barátnőkkel vagy, de kinéztél magadnak valakit, válj ki a csoportból. A lovagoknak ugyanis gyakran inukba száll a bátorságuk a sok nő láttán.

Keresd a testi érintkezést! Finoman érintsd meg a kiszemelt pasit beszélgetés közben, mintha csak véletlenül történt volna. Simíts végig a karján, vagy ha meg akarod kérni valamire, fogd meg a csuklóját! Vigyázz, nehogy túlzásba vidd a dolgot, mert az efféle testbeszéd arra sarkallhatja őt, hogy minél gyorsabban ágyba vigyen.

Sminkelj visszafogottan és ízlésesen! A férfiak nem szeretik a kikent-kifent nőket. A túl sok púder, alapozó ugyan takar, de azt sugallhatja, hogy álarc mögé bújsz, nem mered vállalni önmagad.

Ne add könnyen magad, ez felébreszti benne a vadászösztönt. Ha jól sikerült az első randi, búcsúzz leheletkönnyű csókkal, ennél messzebbre ne menj! Így biztosan komoly nőnek tart, és elég biztatást is kapott a kapcsolat folytatásához.

Természetesen várjuk olvasóink ötleteit, tanácsait is, hogy minél jobban felvértezhessék magukat a hódításra vágyó szinglik.